A görög katolikus valláshoz tartozó személyeknek a kölcsei jelenléte a református egyház anyakönyveiből már 1786-tól bizonyított. A vezetéknevekből ítélve egyrészt román (pl. Tógyer), másrészt rutén pobrát származásúak voltak. Az érkezésük a községbe kétirányú volt, egyesek a tavaszi, nyári, őszi munkák végzésére jöttek napszámosnak a községbe.
Egy részük itt talált magának házaspárt, és mivel a megélhetés lehetősége jobb volt, mint az eredeti lakóhelyükön, itt telepedtek le. Kölcsey György lányai férjeinek –Ukatevity József, Ormós György, Nagyiday Ferenc – Ung, Ugocsa, Máramaros és Bereg megyékben is voltak birtokaik, ezekről, a helyekről is hoztak magukkal Kölcsébe embereket, akiknek a vallása görög katolikus volt.
Az iskolájuk építéséről feljegyzést nem találtunk, valószínű, hogy 1900 körül épült, mert az első tanítót 1901-től alkalmazták. Az épület teteje egyes információk szerint 1917-ben leégett, ezt követően cserélték ki a fazsindelyes fedést palára. A görög katolikus szülők gyerekein kívül a római katolikusok gyerekei is ide jártak iskolába.
Az első tanítójuk az akkor 20 éves Tölgyesi Lajos a Máramaros megyei Viskről 1901-ben jött Kölcsébe. A rendkívül eredményes oktatói munkája mellett megalapítója és ügyvezető igazgatója volt a helyi Fogyasztási Szövetkezetnek. Ő szervezte meg a Levente Egyesületet. Haláláig volt igazgató tanítója a görög katolikus iskolának. Ezt követően Szilvai Lajos, Galamb János, Pávai László, Gajdos Pál, Simon Ferenc is tanított ebben az iskolában. Valószínű, hogy ez a felsorolás nem teljes.